Az orosz hadsereg 4 napja támadja folyamatosan teljes erőbedobással Ukrajnát, egyelőre nem sok eredménnyel. Amit 4 háborús nap után ugyanis a világ második legnagyobb és legfejlettebb hadserege fel tud mutatni az két közepes méretű város elfoglalása, Melitopol és Nova Kakhovka bevétele. Ennyi. Emellett elfoglalták Ukrajna néhány százalékát: délen, a Krím félszigettel határos megyéket, északon pedig egy határ-menti sávot, mely lefelé ugyan terjeszkedne a két legnagyobb ukrán város, Kijev és Harkiv felé, de ezeket nem éri el.

forrás: understandingwar.org

Mindez a 4. nap végén 4300 orosz katona feláldozásával és 146 harckocsi, 27 repülőgép illetve 26 helikopter elvesztésével. Meglehetősen nagy ár ez, csekély területekért. És Kijev nem az övék, a főváros profin tartja magát, akárcsak Harkiv, melyet képtelenek megközelíteni. A helyzet az, hogy az ukrán hadsereg jelesre vizsgázott eddig: Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnok egyben tartja az ukrán tábornoki kart és jól együttműködik a Kijevben maradt ukrán elnökkel, Zelenszkijjel is. Putyin három dologban tévedett: 1. láthatóan nem gondolta, hogy az ukrán hadsereg napokig kitart (sőt úgy tűnik akár hetekig, hónapokig is harcképes tud maradni), mégpedig átállások, megfutamodások nélkül és a tábornoki kar is hűséges marad Zelenszkijhez 2. rosszul terveztette meg az északi támadást Fehéroroszország felől, mely egyelőre totális kudarc az oroszok számára 3. a várakozásánál sokkal szervezettebb az ukrán szárazföldi haderő (légi-erejének elvesztése dacára) és sokkal erősebb ellenállásra képes, mint bárki gondolta volna (orosz oldalon).

A Putyin által a háborúra félretett 640 milliárd dollár nem tart ki örökké, sőt ez a pénz vészesen fogy, akárcsak az orosz hadsereg eszközállománya. Az oroszoknak ugyan 12-13 ezer harckocsijuk van, ám ezeknek, csak egyharmada tekinthető korszerűnek és ennek a 4 ezer tanknak is csak kb fele vethető be Ukrajnában, a többi kell a hatalmas ország biztosításához. Ha ebből a 2 ezer harckocsiból naponta elveszítenek 40-et (mint eddig), akkor két hónap után egyszerűen elfogynak a bevethető orosz páncélosok. Ami a létszám-fölényt illeti, hasonló a helyzet: hiába 900 ezres az orosz haderő és 200 ezres az ukrán ez az erő-különbség nem jelenik meg a valóságban, hiszen az orosz hadsereg fele a haditengerészetnél és a légierőnél szolgál (vagy egyéb fegyvernemnél) és csak körülbelül 450 ezer a szárazföldi csapatok létszáma. Ennek szintén csak kb fele küldhető be Ukrajnába, hogy a többi biztosításnak maradjon az óriási ország egyéb területeinek védelmére.

Ha a veszteségek mérséklése érdekében az oroszok visszább-vesznek, akkor kitolódik a harc és az egész küzdelem a Vietnami háborúra kezd majd emlékeztetni. Ott az amerikaiak hosszú éveken keresztül próbálkoztak Dél-Vietnám pacifikálásával, pénzt, embert, hadianyagot nem kímélve, míg végül fel kellett adniuk az egészet.

A kép forrása: link

Nagyon könnyen lehet, hogy az oroszok számára Ukrajna lesz Vietnám. Értelmetlen, elhúzódó, költséges háborút vívnak, amiben ráadásul az egész világ az ellenfelet támogatja. Ez annak idején Amerikára nem volt igaz, hiszen végig a vietnámi háború alatt számíthattak saját szövetségeseik támogatására. 

Mindehhez jön az óriási presztízs-veszteség is, hiszen az a benyomás alakul ki a világban, hogy a világ második legnagyobbjának kikiáltott orosz hadsereg képtelen legyőzni a 22.helyen álló ukrán haderőt. Ez blama lesz Putyin számára, mint ahogyan 1973-ban az amerikaiak is leégtek, a parányi Vietnám ellenében, amikor kénytelenek voltak kivonulni onnan. Csakhogy a megalomán és hatalmaskodó Putyin nem az a figura, aki képes veszíteni. Félő, hogy ha idáig fajulnának a dolgok, bármire képes lenne. Pedig tény: Ukrajna egyszerűen túl nagy falat Oroszország számára. Putyinnak is vannak határai és most elérte ezeket. Ha ennek belátásával végződik a háború, talán arra is lesz esély, hogy béke legyen.