A klímakérdés évről évre egyre jobban foglalkoztatja az embereket szerte a világon. Léteznek már a témával foglalkozó világszervezetek, vannak zöld pártok és olyan tudósok is, melyek vagy az említett testületeknek dolgozva, vagy bizonyos államok hivatalaiban publikálnak tanulmányokat a témáról. A probléma két dimenzióban vizsgálható:

• - 1.) Van e éghajlatváltozás?
• - 2.) Ha van, akkor ezt mennyiben okozza emberi tevékenység?

Nos, az éghajlatváltozás tényét már nagyon kevesen vonják kétségbe, szinte mindenki elismeri, hogy bizony komoly tempóban zajlik egy globális folyamat, mely a bolygó számára kedvezőtlen jelenségeket generál. Az már kevésbé konszenzusos, hogy melyek ezek a jelenségek. Érdemes a tovább lépés előtt ezeket összeszedni:

• - 1. Egyre gyorsuló ütemben olvadnak a jégsapkák, vagyis mind az Arktiszon, mind az Antarktiszon folyamatosan vékonyodik a jég, szakadnak le óriási méretű jégtáblák, illetve olvadnak gleccserek.
  
• - 2. Folyamatosan növekszik a bolygó átlaghőmérséklete.
• - 3. Földünk egyre nagyobb területein ölt óriási méreteket az elsivatagosodás.
  
• - 4. Állandóan emelkedik a világtengerek vízszintje (amelynek jelentős részét épp az 1-es pont okozza).
• - 5. Veszélyesen gyorsan fogy a Föld ivóvízkészlete.
• - 6. A levegő összetétele változik, folyamatosan csökken az oxigén aránya.
• - 7. Egyre szélsőségesebb az időjárás, egyre több az éghajlati, időjárási anomália (egyes helyeken rekord csapadék, másutt rekord szárazság, hurrikánok alakulnak ki ott, ahol korábban nem volt jellemző, nyári jégesők, áradások, 50 fok feletti rekordmelegek ... stb).

A felsorolt 7 tényező mellett újabbakat is lehetne említeni, ha elmélyednénk a témában, de már ezek is elegendőek ahhoz, hogy elgondolkodjunk: bizony nagyon is igaz, hogy változást mutat a globális éghajlat.

A második kérdés: természetes e mindez, vagyis emberek nélkül is bekövetkezne - időről időre egy-egy újabb jégkorszak formájában - vagy nagyon is tehetünk minderről a környezetszennyezés és káros-anyag kibocsátás révén? Másképpen feltéve a kérdést: klímahiszti e az, ami zajlik, vagy valós veszély.

Donald Trump szerint csak hisztiről van szó, melyet különböző szervezetek gerjesztenek. Úgy gondolja: az amerikai ipar fejlesztése (és nyeresége) sokkal fontosabb, mint holmi globális felmelegedési hiszti, mely egyébként is csak "felbérelt" tudósok által terjesztett fantazmagória. Ami azt illeti saját "felbérelt" tudósai valóban azt mondják, amit ő. 

Ugyanakkor érdemes azt is áttekinteni, hogy ha mégsem csak hisztiről lenne szó, milyen módon is okozzuk mi emberek a klímaváltozást:

• - 1. A hagyományos erőművekben fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, földgáz) elégetésével rengeteg szén-dioxid kerül a Föld légkörébe, amelyhez társul a műtrágya-gyárak, hőerőművek és a közlekedés révén felszabaduló dinitrogén-oxid mennyiség-növekedése és az állattartásból származó metán légkörbe kerülése is. Ezek az anyagok aztán elnyelik a földfelszínről a világűrbe kilépni nem tudó, hosszú hullámú, alacsony energiájú sugárzást (mely a Napból közvetlenül jön rövid hullámhosszú, nagy energiájú és a földfelszínt melegítő hatásként de innen távozni már nem tud vagy csak korlátozottan képes). Ez az üvegházhatás (leegyszerűsítve), mely egy állandósuló felmelegedést vált ki a bolygón.
  

forrás: gotoassignmenthelp.com

• - 2. Az előzőek miatt olvadásnak indulnak a jégsapkák, ami részint csökkenti az édesvíz készleteket, részint emeli a globális tengerszintet, részint pedig az édes víz - sós víz arányt felborítva (az óceánokban), leállít bizonyos áramlatokat (melyek fűtenék a kontinenseket). A három említett olvadási probléma mellett egy új jelenség is aggasztó, nevezetesen, hogy az Északi-sark olvadó jege és permafroszt (állandóan fagyott) talaja alól (illetve a tengerfenékről) folyamatosan metán szivárog a légkörbe, óriási mértékben növelve az üvegházhatást. [hvg.hu cikke] A metán üvegházhatása egyébként 23-szorosa a széndioxidénak.
  
• - 3. A túlnépesedés illetve az élelmiszer-, és ivóvíz hiány együttesesen bizonyos övezetekben és kontinenseken (pl. Afrika) katasztrofális folyamatokat indíthatnak el. Ezekről jelent már meg publikáció is tudósok részéról, például a brit Guardianban.

A táblázatban a legfontosabb és legveszélyesebb üvegházhatást okozó gázol láthatóak, koncentráció-adataikkal együtt. [Az adatok forrása: Császár Attila - A földi üvegházhatás; Természet világa 140. évfolyam 2. szám] A legveszélyesebb, a CFC-12, azaz diklór-difluor-metán (egy halogénezett szénhidrogén) hűtőanyag és aeroszol hajtógáz. A legerősebb ózonkárosító.

Elgondolkodva mindazon amit az ipar, az energiaszektor és a globális közlekedés illetve a környezetszennyezés okoz, nem tehetjük meg, hogy kizárjuk az emberi tényező felelősségét a klímaváltozásban. Az 5 legnagyobb üvegházhatású gázokat kibocsátó ország egyébként: Kína, USA, India, Oroszország és Japán, az ő felelősségük a legnagyobb.

Az üvegházhatást okozó gázok legnagyobb kibocsátói (forrás: canada.ca)

A poszt címében feltett kérdés azonban megosztja az embereket: hisztiről van csupán szó, vagy tényleg valós a veszély? Az itt következő felméréssel olvasóink véleményére vagyunk kíváncsiak: