A júniusi NATO csúcs - melyen Joe Biden amerikai elnök volt a legfontosabb résztvevő - temérdek problémával kellett, hogy foglalkozzon: ezek közül a Kína és Oroszország jelentette veszélyt emelték ki leginkább az amerikaiak. Napjaink biztonságpolitikai helyzetében ugyanis az első számú ellenség (a nyugat számára) fej-fej mellett Kína és Oroszország lett. Előbbi főleg azért, mert három területen is óriási előretörést produkál: egyrészt komoly űrprogramot valósít meg (pl szonda és felszíni egység küldése a Marsra 2020/21), másodrészt rohamléptékben fejleszti hadseregét (rakéta-indító rombolóosztály [Type 055, Renhai], modern rakéta-elhárító és indító rendszerek ... stb, harmadrészt pedig megkezdte a világ gazdasági gyarmatosítását (kínai kölcsönök, bankrendszerek). (Mindehhez jön expanzív külpolitikájuk a Dél-Kínai tengeren, Tajvannál és hamarosan Afganisztánban is.) Az egyéb "ellenségek" mint például Irán és Észak-Korea most a másodvonalba szorultak.
NATO csúcs 2021 június 14. (forrás: wikipedia.org)
Ebben a sajátos, újra kétpólusúvá váló világban - mely egy kelet-nyugat tengely mentén polarizálódik (egyik oldalon az észak-atlanti, másikon pedig a kínai, orosz, török államokkal) a kis országok helyzete bizonytalan. Azok az országok amelyek a NATO tagjai, számíthatnak a világ legnagyobb katonai szövetségének az oltalmára (legalábbis elvileg), a többieknek viszont vagy önálló haderőt kell fejleszteniük, vagy erős kapcsolatokat kell kiépíteniük az egyes világhatalmakkal. Kérdés azonban, hogy egy NATO tag kis ország (mint például hazánk) mennyire számíthat védelemre? Mennyire számít saját haderejének ütőképessége?
A kérdés két irányból közelíthető meg: az egyik a haderőfejlesztést politikai lépésként értékeli, a másik valós katonai tényezőként. Ami az előbbit illeti: ha Orbán Viktor jelentős katonai megrendeléseket eszközöl és a nyugati országoktól nagy értékben vásárol katonai eszközöket, akkor valójában politikailag erősíti pozícióját nyugaton, mely bizonyos előnyökkel járhat számára. Ezekből az előnyökből személy szerint is profitál másrészt országa számára is tud előnyöket kovácsolni (elnézőbbek belpolitikai módszereit illetően és kaphat kedvező szerződéseket, gazdasági projekteket is Magyarországnak... stb). Ugyanakkor Orbán a Putyin - Hszi Csin-ping - Erdogan tengelyhez is közeledni próbál: neki vannak a legjobb kapcsolatai a keleti diktatúrákkal (mindhárommal), amiben szerepe lehet ugyancsak egy kettős érdekrendszernek: egy gazdaságinak (onnan is jöjjön pénz) és egy katonainak (bár a másik oldalon állunk, ne legyünk ellenségek)
Ami a katonai részt illeti: egy kicsiny ország saját hadereje igenis jelentőséggel bírhat. Ha a nemzetközi politikai helyzet ugyanis kiszámíthatatlan irányba fordul és bárhonnan is katonai agresszió ér bennünket, az első csapást (de lehet, hogy a másodikat is) nekünk, magunknak kell elhárítanunk, nem várva a NATO "megmozdulására" (ami eleve nem 100% hogy egyáltalán bekövetkezik majd). Ebben a vadászgépek, drónok, elhárító-rendszerek a legfontosabbak a hagyományos eszközök (pl harckocsik) pedig másodlagossá váltak. Mi mégis német harckocsikat vásároltunk, ami mögött az előbbiekben felsorolt politikai döntések egyike húzódhat (jó viszony Németországgal és a német nagytőkével).
A 2018 decemberében aláírt szerződés értelmében Németországtól vásárolt, 2019/2020 során átvett Leopard 2-es harckocsik egyike Tatán (A kép forrása: magyarnemzet.hu)
Persze kérdés az is, hogy miféle konfliktusba keveredhet Magyarország, amiben szerepe lehet hadseregünknek. Nos az első számú rizikó a szomszédunkban, Ukrajnában zajló polgárháború, mely előbb-utóbb érinthet bennünket is. Kérdés azonban, hogy egyrészt Oroszország (vagy Ukrajna) fordulhat e ellenünk bármi okból is, másrészt, hogy ebben az esetben megmozdulna e a NATO az érdekünkben? Aztán ott van egy egy esetleges NATO - Oroszország összecsapás, mely viszont világháborús helyzetet is teremthet. Ebben az amerikai - orosz erőviszonyok kérdése döntő fontosságú, de remélhetőleg elkerülhető, mielőtt még egyáltalán felmerülne Magyarország részvétele benne.
Egy dolog bizonyos: NATO tagságunk esélyt ad számunkra a törékeny és ingatag nemzetközi biztonságpolitikai helyzetben is a talpon maradásra, de ehhez saját haderő fenntartása és korszerűsítése is szükséges.
2021.07.15.(12:18)
