Az ENSZ mint a legnagyobb nemzetközi szervezet 2005 november elsején döntött úgy, hogy minden évben január 27 -én emlékezzen meg a világ a holokauszt áldozatairól; ugyanis 1945-ben ezen a napon szabadították fel a szovjet csapatok a nácik legnagyobb megsemmisítő táborát, az Auschwitz-Birkenau haláltábort. De mi is volt a holokauszt? Mit jelent a kifejezés és mi is történt a vele jelölt történelmi időszakban?

A holokauszt a Biblia görög fordításában "égő áldozatot" jelent, de elterjedt a "soa" (shoah) vagyis szerencsétlenség, csapás vagy megsemmisítés kifejezések használata is. A szó mögött az Adolf Hitler vezette náci Németország azon tervszerű programja húzódott, melynek célja 1933 és 1945 között a 11 milliós európai zsidóság teljes kiirtása (megsemmisítése) volt. A végrehajtás - melyet az 1935-ös nürnbergi faji törvények készítettek elő és az 1942 január 20-i wanseei konferencia rendelt el - majdnem meg is valósult, hiszen történészi becslések szerint 5,7 - 6 millió zsidó származású személyt pusztítottak el a jelzett időszakban. A halálos áldozatok 65%-a haláltáborokban vesztette életét (mint Auschwitz, Treblinka, Belzec, Chelmno, Majdanek ... stb), 26%-a az Einsatzgruppék kivégzéseiben hunyt el, 9%-a pedig az éhezés, a spontán kivégzések és egyéb kegyetlenkedések miatt halt meg. Az áldozatok közül 4 millió embert név szerint is nyilván tart a Jad Vasem.

A holokauszt legelső szakasza 1933 és 1939 között, vagyis Hitler hatalomra kerülése és a második világháború kirobbanása közötti években még nem járt a zsidók megölésével (legalábbis szervezett és tömeges elpusztításával), inkább a zsidó származású lakosok állampolgári jogait vonták meg és a keresztény lakosságot hangolták (hergelték) a zsidók ellen. Közben létrejött a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA), melynek egyik részlege a GESTAPO (Geheime Staatspolizei) elkezdett tervszerűen foglalkozni a zsidók nyilvántartásával, majd megjelölésével és elkülönítésével. A Gestapo "B" csoportja pedig Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer vezetése alatt azt a megbízást kapta, hogy a háború kirobbanása után minden németek által megszállt országban gondoskodjon a zsidó lakosok összegyűjtéséről (több helyen gettókba zárásáról), majd a megalakuló táborokba szállításáról.

A varsói gettó egyik bejárata

A gettók közül Európában a legnagyobb Varsóban jött létre, ahol 400 ezer embert zsúfoltak össze egy kisebb városrésznyi területen (melyet falakkal vettek körül). A gettót 1942 nyarán kezdték kiüríteni, hogy lakói a közeli Treblinka nevű haláltáborban gyilkolják meg. A megsemmisítés kezdetben akadálytalanul zajlott, ám 1943 április 19-én, a gettó utolsó lakói, mintegy 600 zsidó fegyvert szerzett és 29 napon keresztül elkeseredett és reménytelen harcot vívott az SS különleges egységeivel. Végül szinte minden fegyveres zsidót megöltek, de küzdelem felkelésre ösztönözte a varsói lengyeleket is, akik aztán 1944 nyarán lázadtak fel a németek ellen. Izraelben a holokauszt emléknapját a varsói gettólázadás kirobbanásához kötik (1943 április 19.) és Niszán hó 27. napján tartják (ez minden évben más napra esik).

A háború alatt a német hadsereg által megszállt, vagy Hitlernek behódolt országokban 1939 és 1945 közt tömeges méretekben zajlott a zsidó lakosok elkülönítése (Dávid-csillag viselésére kötelezése), majd összegyűjtése. A zsidók többségét a legnagyobb haláltáborokba szállították vasúton, ahol minden odaérkezőt dolgoztattak, majd elpusztították. Európa legnagyobb haláltábora a lengyelországi Krakkó közelében feküdt, a neve pedig Auschwitz-Birkenau volt.

Auschwitz táborparancsnoka, Rudolf Höss SS alezredes, elfogása után részletes vallomásban mondta el, hogy vezetése alatt gázkamrákban pusztították el a vasúton (marhavagonokban) odaszállított zsidó foglyokat, akiket aztán krematóriumokban égettek el. A kutatók és történészek szerint 1,1 - 1,5 millió ember halt meg a tábor gázkamráiban, akiknek 90% -a volt zsidó, míg a többi áldozat különböző népek gyermekeiből és roma lakosokból tevődött össze. A félig föld alatt kialakított és tusoló-helyiségeknek álcázott gázkamrákba "Zyklon B" elnevezésű (eredetileg rovarirtásra használt) ciántartalmú granulátumot juttattak (a tetőkön kialakított nyílásokon keresztül), mely anyag a helyiségekben ciángázzá alakulva ölte meg a 200 fős csoportokat. A kamrák teljesen légmentesen záródtak, így a gáz néhány perc alatt végzett az odaterelt (meztelenre vetkőzött) szerencsétlen emberekkel.

A legelső elgázosítás Auschwitzban 1941 szeptember 3-án zajlott, az utolsó pedig 1944 október 29-én. Hasonló gázkamrák csak Treblinka táborában voltak, a többi német koncentrációs táborban inkább a kegyetlen körülmények, a mindennapos verések, éhezések és járványok végeztek az áldozatokkal. Auschwitzban dolgozott a halál orvosa, Josef Mengele is, aki a foglyokon végzett brutális és kegyetlen emberkísérleteket.

Egy auschwitzi gázkamra belülről

A szovjet csapatok közeledtével, a háború végén, a nácik lerombolták Aschwitz krematóriumait, megsemmisítették a nyilvántartásokat és elhagyták a tábort. Az őrök nélkül maradt lágerbe 1945 január 27-én léptek először szövetséges katonák, mégpedig a Vörös Hadsereg 322. lövészegysége. A kerítések között csak 7500 fogoly maradt, megdöbbentő állapotban (többnyire 30-40 kg -ra fogyva). A világ tudomást szerzett a borzalmakról és megpróbálta felelősségre vonni a bűnösöket. Adolf Hitler azonban öngyilkos lett, Heinrich Himmler az SS feje, elfogásakor megölte magát, Adolf Eichmann pedig elmenekült (Argentinában aztán 1960-ban elfogták, majd 1962-ben Izraelben kivégezték). Mengele megúszta: csak 1979-ben halt meg szélütés következtében (Dél-Amerikában). Ami Auschwitz táborparancsnokát illeti: Rudolf Hösst 1946 márciusában angol katonák fogták el. Részletes vallomást tett a háborús bűnösök nürnbergi perében, majd a lengyel hatóságok saját táborában akasztották fel 1947 április 16-án.

Az auschwitz-i haláltábor bejárata

A holokauszt az emberiség történelmének legmegrázóbb és legkegyetlenebb fejezete volt, melyhez a fajgyűlölet és a nácizmus vezetett. Január 27-én leginkább arra kell emlékeznünk, hogy hasonló eszmék soha többé ne uralják világunkat. Erre figyelmeztet bennünket a 6 millió áldozat a holokauszt nemzetközi emléknapján.

***

2020 január 26.