Érdekes nemzetközi szervezetet alkotnak az úgynevezett G20 tagállamok, melyek elvben a Föld 19 legnagyobb, legerősebb gazdaságát és az Európai Uniót fogják össze. Ezek az országok termelik a világ bruttó nemzeti össztermékének 90% -át, ezek alkotják a világkereskedelmének 80% -át és ezekben az országokban él a Föld népességének 66% -a is. Jelentős szervezet tehát, mely meghatározó a globális folyamatokban. A tagállamok vezetői évente üléseznek egy-egy világvárosban: 2017-ben Hamburgban volt a G20 találkozó, 2018-ban Buenos Aires adott otthont a megbeszéléseknek, idén pedig Oszakában (Japánban) találkoztak a világ legjelentősebb vezetői.

  Kérdéses azonban több tényező is a G20 -ak működésével kapcsolatban. Az első mindjárt az, hogy miért éppen ez az összetétel alakult ki? Három állam ugyanis úgy tagja a szervezetnek, hogy nem a 19 legerősebb közé tartozik: Szaúd-Arábia (20. helyen áll) Argentína (21. helyet birtokolja) és Dél-Afrika (csak a 40, legtöbb GDP-t előállító ország). Helyettük a 19 közt Spanyolország, Hollandia és Svájc szerepel, mert a 14., 18. és 19. legmagasabb GDP -t produkálják.

A dolog nyitja politikai jellegű: fontos volt egy arab államot is bevenni, mely ráadásul az olajtermelés élenjárója is (Szaúd-Arábia), illetve Dél-Afrikát, mely az egész afrikai kontinenst képviseli. (Ha nem lenne a meghívottak közt, akkor egyetlen állam sem képviselné a fekete kontinenst.) Argentína viszont érdekes kérdés, mert csak a 21. legerősebb gazdaság birtokosa és a spanyolok jócskán megelőzik (csakúgy, mint a hollandok és svájciak is).

Másik kritika, hogy a G20 államok szervezete tud e valóban hatásosan fellépni azokban az ügyekben, melyek a Föld egészét érintik. Ilyen a terrorizmus, az ivóvizhiány, a migráció, a túlnépesedés és a klíma-változás kérdése. Ami a legutóbbit illeti, mint ismeretes Donald Trump még 2017-ben kiléptette az Egyesült Államokat a nemzetközi klímavédelmi egyezményből, pedig az egyik legnagyobb káros-anyag kibocsátó éppen az USA. Az első háromba tartozik Kína (évi 11 milliárd tonna CO2), a második az USA (évi 5,8 milliárd tonna CO2), a harmadik pedig India (évi 2,6 milliárd tonna CO2).

Sajnos a G20 hangzatos szólamai, közös nyilatkozatai és elvben erőt mutató adatai (népesség, GDP ...stb) dacára nem sokat tesz a Föld fontos ügyeiért. Bár az idei találkozón Trump tiltakozása dacára belekerült a közös záró-nyilatkozatba a 2016-os párizsi éghajlatvédelmi egyezmény melletti kiállás, átfogó ügyekben alig-alig született közös döntés.

Óriási szükség lenne egy ENSZ -nél határozottabb, a legfontosabb országokat közös cselekvésre bíró és a legerősebb gazdaságokat összefogó szervezetre, mely valóban tenni tudna a közös problémákért. A kérdés csak az, hogy lehetne ez a szervezet a G20 és minek kell(ene) történnie ahhoz, hogy végre komoly döntéseket is felvállaljanak.

A Föld 20 legmagasabb GDP értéket produkáló országa egy másik monetáris felmérés szerint

***