A krónikus szomorúság már népbetegség nálunk [4.]

2019. március 17. 01:41 - Mizantróp.

A laikus köznyelv csak depressziót és boldogságot ismer, vagyis csak a szélsőségek kifejezéseit használja, ha lelkiállapotról, mentális helyzetről vagy pszichológiai állapotról esik szó. Vagy depressziós a másik (mi magunk soha, mert azt el nem ismeri senki), vagy boldog és kiegyensúlyozott. Pedig ha tetszik, ha nem, éppen ez a két szélsőség a legkevesebb Magyarországon. Ritka a boldog ember, mint a fehér holló és depressziósból sincs annyi, mint hinnék. A legtöbben a két állapot közt élnek, két fokozatban "tengődve": az egyik az "elvagyok - létezem" állapot, amikor a hangulati- és boldogság skálánknak éppen közepén vagyunk (olyan se jó se rossz helyzetben), a másik pedig a szomorúság állapota.

depresszio.jpg

Ezzel el is érkeztünk oda, hogy magyarázatot adjunk a poszt címéhez, amihez egy meglepő kijelentés az antré:

egyre több a szomorú ember kis hazánkban.

Ezt pedig nem csak azok látják, akik hozzám hasonlóan rengeteg emberrel találkoznak (munkájukból kifolyólag), hanem azok is, akik nyitott szemmel járnak-kelnek. (És ehhez nem kell pszichológus diploma sem, amit egyesek [like me] valamikor megszereztek, de már nem abból élnek.)

Jól észrevehető, hogy a szomorúság sokaknál már krónikussá vált, vagyis hosszú-hosszú időre állandósult állapottá változott. Ez pedig a depresszió "előszobája", egy olyan veszélyes helyzeté, melyből minél előbb ki kell valahogyan kerülnünk. A "kikerülés" azonban egyáltalán nem könnyű, mert sokszor a fennálló okok gerjesztik a folyamatos rossz kedélyállapotot és amíg ezek a faktorok megmaradnak, addig a javulás is reménytelennek tűnhet. 

Ha az okokat boncolgatjuk: előkelő helyen állnak az anyagi problémák, a házassági gondok (mint nálam), az egyéb családi zűrök a munkahelyi stressz, illetve az egészségi bajok, a milliónyi egyéb tényező mellett. Ezekbe most belemenni értelmetlen volna. (Bár házassági zűrre azért akadna egy jó tanácsom, főleg fiatalok számára -- preventív céllal -- ez így hangzana: csak szerelemből házasodjatok és soha ne kössétek össze az életeteket ideggyenge, túlérzékeny vagy labilis emberekkel. Ennyi.) Most pedig öt megszívlelendő tanácsra térnék ki, krónikus szomorúságban szenvedők és a depresszió küszöbén állók számára, nagyrészt saját tapasztalatból (a problémát a pszichológusi asztal mindkét oldaláról átrágva):

  1. Ne gondolkodj folyton, foglald le magad! Ha lehet egész napodra találj elfoglaltságot!
  2. Keress célokat magadnak, de elérhető, teljesíthető célokat!
  3. Foglalkozz minél többet olyasmikkel, amit szeretsz csinálni, de legyen benne sport is!
  4. Csak pozitív, téged kedvelő, neked jót akaró emberekkel vedd körül magad!
  5. Próbálj pozitív, működőképes, örömet okozó párkapcsolatot kialakítani valakivel!

Egyszerűnek tűnő dolgok, de sokat segíthetnek, viszont CSAK a depresszió ELŐTT hatásosak. Ha a depresszió már kialakult, akkor szakember szükséges a továbbiakhoz. 

A tüneti kezelés után viszont jöhet az okok megszüntetése: ha tudjuk, ismerjük fel szomorúságunk legfőbb okait, majd változtassunk életünkön. Persze ez a legnehezebb és nem is mindenkinél lehetséges. Előfordulhat, hogy nem sikerül sem az okok kiiktatása, sem a tüneti kezelés. Ebben az esetben az idő oldhatja meg életünket, egy véletlen, egy szerencsés fordulat, vagy egy okoskodó, de jóindulatú blogbejegyzés. (Egy embertől, aki mizantróp, a kifejezés sajátos értelmezésében.)

***

mizantroop_lec4.jpg

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mizantroop.blog.hu/api/trackback/id/tr3614693600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bandiras2 2019.03.18. 09:25:48

A boldogságodért senki nem felelős, csak te magad!
Igen, vannak akik kicsesznek az emberrel és szarban hagyják, de vannak olyanok is, akik segítenek. De a boldogságot nem fogod készen megkapni, azért neked magadnak kell megdolgozni, nem fog a szádba repülni.

Nőj fel! A saját életedért kezdj el felelősséget vállalni, ahelyett hogy másokat hibáztatsz a kudarcokért. Igen, van hogy kicsesznek veled, de ezzel nem tudsz mit kezdeni a továbblépésen kívül. Állj fel, és csinálj egy tervet, hogyan tovább. Csinálj egy őszinte leltárt a jelenedről: {pénzügyi helyzet, életkor, szakmák, húspiaci érték az ellenkező nem számára} ebből kell kihoznod a legjobbat.

Rakd rendbe a pénzügyeidet. Bevétel, adósságok, kiadások, drága, rossz szokások. Tényleg kell a havi 30 ezres cigaretta számla, meg a 20+ ezres alkohol? Inkább vegyél belőle minőségi kaját és kondibérletet.

Képezd magad. Hacsak nem vagy egy zsákutca karrierben ahonnan nyugdíjba tudsz menni és ez neked megfelel, (de még akkor is, mert bármikor megváltozhat a helyzeted) akkor tanulj új nyelvet, képességeket, mert ezzel növeled az értékedet.

Rakj rendet magad körül. Ha minden nap egy szemétdombra érkezel haza, az nem segít. Reggel mikor felkelsz, kezdd azzal, hogy megcsinálod az ágyad úgy, ahogy látni szeretnéd este lefekvéshez.

Jöjj rá, hogy mi az a dolog, amit szeretsz csinálni, és csatlakozz egy klubhoz. Gyakorlatilag legyen egy hobbid, amivel a szabadidődet értelmesen eltöltheted olyan emberek között, akiknek hasonló az érdeklődési köre, és van közös témátok beszélgetni, kapcsolatokat építeni, szórakozni. Bartokat fogsz szerezni.

Ne légy seggfej. Ha valaki tisztelettel, normálisan szól hozzád, akkor ugyanezt add meg neki is. Előlegezd meg az embereknek a normális hozzáállást.

Namármost olvasd el az egészet előröl, és jöjj rá, hogy mindez egyrészt kivitelezhető, másrészt senki sem fogja helyetted megcsinálni. Talpra, munkára!

Homeoffice 2019.03.18. 09:31:31

@bandiras2: + 1 a "mérgező embereket, utánfutókat" szedd ki az életedből. Akár családtag akár csak ismerős.

Kelly és a szexi dög 2019.03.18. 09:33:57

A pénz sajnos nem boldogít, ha nincs belőle elég...

Ma Baker 2019.03.18. 09:49:55

Full kamu és ordas nagy hazugság a cikk fő mondanivalója, hogy nálunk egyre több a boldogtalan ember.
Még ENSZ jelentés is van róla, hogy ~3%-kal több a boldog ember hazánkban mint egy évvel azelőtt:

s3.amazonaws.com/sdsn-whr2017/HR17_3-20-17.pdf

zirrian 2019.03.18. 09:54:23

"Csak pozitív, téged kedvelő, neked jót akaró emberekkel vedd körül magad!"

No igen.

satie · http://321.hu/sas 2019.03.18. 09:59:16

Vannak ebben a cikkben jó felvetések, de a lényeg a pozitív hozzáállás, bonevol
(meg a probatbikol természetesen). Ha el tudsz kezdeni odafigyelni magadra, akkor másokra is, ki tudod fejezni a szeretetet - és pozitív visszajelzést is fogsz kapni! - és így 100%-ban elkerülheted a címben megérintett lelkiállapotot...

БУММЕР 2019.03.18. 11:06:32

Alakul, egyre több ilyen és hasonlo cikkel/értekezéssel talàlkozom!
Furcsànak talàlom, hogy otthon ennyire szomorunak élik meg az emberek az életüket (mindaddig amig nem talàlkoznak rosszabb példàval)!

Alapvetöen az anyagi helyzetet veszi alapul mindenki, a "bezzeg külföldön" felvetéssel tele van a hocipöm! Aki életében nem élt külföldön csak a dollàrjelet làtja, màst nem! El sem tudjàk képzelni, hogy a joléti nyugaton is tömve vannak az emberek problémàkkal csak màssal! Menj el afrikàba/àzsiàba és ràjössz, hogy Mo (még most is) a szerencsés 10-15%-ban van a bolygon!

Amiota az eszemet tudom, a magyar média sirànkozik mint a fürdöskurva és a csillagokat lehezudja az égröl! A sok nyomorult megjàtszos, tulfutattott senkikröl màr ne is beszéljünk akiket példaképként àllitanak be! Mindezek mellett ezek a senkik olyan csillagàszati bért kapnak amit egy igen jol keresö külföldi mérnök/orvos is irigykedve néz, hàt még a minimàlbéres magyar! Majd mikor bàrmit vàsàrol ezeknek az tulhizlalt médiahülyéknek a képe vigyorog minden bolt/minden termékén! - szintén nem segit, màr maga a vizualizàcio sem!

Kevesebben gondolnak arra, hogy mekkora kincs egészségesnek lenni/olyan emberrel együtt élni aki szeret, akinek fontos vagy/csalàdot alapitani/baràtokkal élményeket megélni...

Elhiszik, hogy a politika (a minden tàrsadalmat szétfesziteni igyekvö hazugsàggyàr) a mindennapi életük része kell, hogy legyen! Holott a gazdasàgi fejlödés a sok eszetlenen tulmutato folyamat, annak csak a mértékét tudjàk némiképpen befolyàsolni!

Sokkal nagyobb hangsulyt kellene fektetni a megfelelö énkép kialakitàsàra és annak egészséges fenntartàsàra! Kizàrni a hazugsàgot és megtanulni a sajàt alapértékeink szerint élni, nem ugy ahogy màsok mondjàk/sugalljàk!

Andy73 2019.03.18. 11:44:39

Nem vagyok pszichológus, de a blogger is csak a laikus köznyelvvel indít, úgy viszont elég problémás az írás, még akkor is, ha a tanácsai általában jók. A laikus köznyelv éppen a krónikus szomorúságot nevezi depressziónak, vagyis, ha ez nem egy átmeneti, hanem tartós állapot, amelynek egyébként szintén különböző fokozatai vannak.
A szomorúság viszont teljesen normális dolog, ha annak egy konkrét oka van, pl. betegség, vagy munkahelyi probléma, amit a blogger is leír, és ez többnyire átmeneti állapot. Ha az ok eltűnik, a probléma megoldódik, akkor a szomorúság is.
És éppen azért, mert egy átmeneti állapotról van szó, ez nem zárja ki a boldogságot sem. Lehet valaki alapvetően boldog, elégedett az életével, de közben szomorú is egy adott dolog miatt - mert az valóban ritkaság, hogy az ember életének minden területe egyszerre tökéletesen klappoljon. Mindig adódhatnak újabb problémák, amelyek szomorúságra adnak okot egy egészséges emberből, de attól még lehet összességében boldog az ember.
A szomorúságnak egyébként a vidámság az ellentéte, ezek teljesen normális hangulati elemek, amelyek szituációnként váltakozhatnak, de közben még lehet boldog az illető.

bandiras2 2019.03.18. 11:44:52

@Exide:
C kategóriás állampolgárainknál a legnagyobb a nyomor, de cigire meg alkoholra mindig futja nekik.
Ugyanez érvényes az el C-sodott fehér többségből lecsúszott nyomorultakra is.
Na persze mindig lehet találni egy-egy, a statisztikai tömegből kirívó esetet, és lobogtatni hoy mégsem, tehát mindenki higgye a tapasztaltak ellenkezőjét, de én nem az 1%-ról beszéltem, hanem a tömegekről. Leszarom az 1%-odat amit itt mutogatsz nekem. Az ilyenek mint te csak rontanak a helyzeten, gátolva a ptobléma felismerését, és annak kezelését.
Az az 1%-akivel példálózol, annak pont nem feltétlenül van szüksége segítségre, és sélrti hogy egy kalap alá veszed az aljanéppel.

Homo Homini Lupus 2019.03.18. 12:08:46

"Csak pozitív emberrel vedd körbe magad!" Nagy ötlet, és nyilván sikerülhet, ha egyre több a szomorú ember.

Void Bunkoid 2019.03.18. 13:10:56

@bandiras2: bizony, ebben nagy az igazság, a dohányzás meg a piálás ma már valóban leginkább a legszegényebb réteg/white trash úri passziója, de ők pont ezért is teszik, mert habár számukra luxusdolog, még mindig ezzel tudják mutatni, hogy ők "urak" - a két verekedés között lenyomott stampó és hozzá elszívott Sláger szivarka még mindig olcsóbb, mint két 210 kilós deadlift között benyelni egy tál tündérpina-csírát és leöblíteni egy zöld szmutival.

Salvaje 2019.03.18. 13:48:51

Az ilyen állapotok, hogy boldogtalanság, szegénység, kilátástalanság alapértelmezett körülmények, amit az emberek 97%-a születésekor megkap.
Erre jön az általános elvárás, hogy "ne legyél boldogtalan, légy boldog". Az információs kor pedig felkorbácsolja ezt, aminek a vége még nagyobb boldogtalanság.
Kivéve akkor, ha teszünk ellene. Amit, ahogy lehet.
"Mindenki a maga szintjén, de nyomorog" egyik ismerősöm örökbecsű mondata. Ha ezt nem hazudjuk el, akkor talán el lehet indulni a boldogság irányába, még akkor is ha az egy soha el nem érhető állapot. De nem is az a lényeg, hogy megközelítjük-e valaha, hanem hogy teszünk érte. Még akkor is, ha a Pokolba vezető út is csupa jó szándékkal van kikövezve.

Visceroid 2019.03.18. 13:50:28

@bandiras2: "A boldogságodért senki nem felelős, csak te magad!"

Na az ilyen dumáktól tudok agyf@sz kapni. Elmentek ti ám a...! Amikor MSZP kormány volt, minden kis piszlicsáré baromságért a kormány volt a felelős, de most, mivel már nincs hangulatkeltés, meg Orbán a diktátor, innentől dögöljön meg mindenki, minden a te felelősséged. Tudom, súlyos dolog a kollektív amnézia, de akkor is!

Salvaje 2019.03.18. 13:55:10

@Visceroid: Az ember vagy elfogadja a sorsát, vagy változtat rajta, amennyire tud. Legrosszabb esetben meg ott a kötél. Mindig van választás....

2019.03.18. 14:54:33

@Andy73: NB a cikk laikusoknak (de utálom ezt a szót - mintha a szakember, a nem laikus felsőbbrendű lenne) szól.

Critic. 2019.03.18. 21:49:33

A krónikus szomorúság évekig is eltarthat. Aztán vagy valódi depresszió, vagy javulás jöhet.

czinimini 2019.03.22. 10:40:15

Nekem a "ne gondolkodj folyton" tanács tetszik. Sokszor túlagyalom a dolgokat, olyat látok helyzetek mögé, ami nincs. Aztán néha kiderül, hogy igazam volt. :)
süti beállítások módosítása